A tudósok eddig soha nem látták azt a jelenséget, amelynek létezését Albert Einstein általános relativitáselmélete már megjósolta. Most azonban egy véletlennek köszönhetően sikerült.
A szupermasszív fekete lyukak körül olyan extrém erők uralkodnak, amelyek miatt a közelben lévő gázfelhők akár 10 fényévnyire is elnyúlhatnak.
Először figyeltek meg közvetlenül egy fekete lyukból és egy neutroncsillagból alkotott kettős rendszert – közölte a Wigner Fizikai Kutatóközpont. Ezzel újabb hiányzó láncszemmel egészítette ki az extrém kozmikus jelenségekről alkotott ismereteinket a gravitációs hullámok detektálására létrejött, az észlelést végző LIGO-Virgo-KAGRA együttműködés, amelyben három magyar kutatócsoport is részt vesz.
Az első csillagok és galaxisok előtti időből származó fekete lyukra bukkantak ausztrál tudósok. A mintegy 55 ezer naptömegű fekete lyuk adhatja a ma létező szupernagy tömegű fekete lyukak magját és segíthet a kutatóknak felbecsülni az univerzumban lévő ilyen objektumok számát.
Több mint 300 tudós dolgozott azon az elmúlt két évben, hogy a 2019-ben bemutatott, fekete lyukat ábrázoló fénykép élesebb legyen.
A tudósok szerint a P172 18 kódnévvel illetett kvazár – vagyis egy csillagszerűnek tűnő rádióforrás – abból a korból származik, amikor a világegyetem 780 millió éves volt.
A holland Leideni Egyetem tudósai még csak az északi égbolt 4 százalékát térképezték fel, de máris 25 ezer szupermasszív fekete lyukat tettek láthatóvá.
A Hattyú csillagképben található Cygnus X-1-ről eddig úgy gondolták a tudósok, 15 naptömegű. Most úgy tűnik, ennél azért nehezebb.
A szupermasszív fekete lyukak a tudósok számára rendkívül izgalmas képződmények, ám ez nem jelenti azt, hogy a kisebbek ne keltenék fel az érdeklődésüket. Most például egy egész csoport ilyet találtak a Hubble űrteleszkóp segítségével.
Óriás gázbuborékot fedezett fel a Tejútrendszertől délre az eRosita német űrteleszkóp. Ez a röntgenteleszkóppal végzett első, teljes égboltvizsgálat első eredménye – közölte a garchingi Max Planck Intézet (MPE).
Valószínűleg kevesek számára hangzik meglepően, hogy még elméletben sem érdemes fekete lyukba esni.
Amerikai kutatók fekete lyukakról készült fotókkal igyekeztek megdönteni az általános relativitáselméletet – sikertelenül.
Szupernagy tömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT). A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz.
A Messier 87 galaxis középpontjában található szupermasszív fekete lyukról a 2019-ben bemutatott fotó után most egy videót is készítettek.
Egy algoritmus segítéségével hanggá alakították azokat az adatokat, melyeket a teleszkópok rögzítettek a Tejútrendszer fürkészésekor.
Az olaszországi Advanced Virgo detektort működtető Európai Gravitációs Obszervatóriumban (EGO), valamint a két amerikai Advanced LIGO obszervatórium kutatói bejelentették, hogy egy körülbelül 142 naptömegű fekete lyukat észleltek, ami két, 66 és 85 naptömegű fekete lyuk összeütközésével jött létre. Mind a kezdeti komponensek, mind az ütközés után kialakult fekete lyuk olyan tömegtartományba esik, amit eddig nem figyeltek meg sem gravitációs, sem elektromágneses észlelések segítségével.
A korábbiaknál 20-szor nagyobb felbontású felvételeket tettek közzé a héten hollandiai kutatók a Tejútrendszer szomszédságáról, köztük egy felfoghatatlan méretű csillagászati eseményt dokumentáló felvételt.
Egy csillag "spagettifikációját", vagyis egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupermasszív fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki.
Három tudós kapta meg idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától. Mindannyian a csillagászati eredményeikért.
